Köszöntelek kedves, idetévedt olvasó!

            November 15. nem bírtam tovább. A déli pályaudvar mellett, söröm és cigarettám társaságában rájöttem, nem bírom magamban tartani. Miután visszajöttem a wc-ről, arra gondoltam, milyen jó lenne valakinek elmesélni mindazt amin keresztül mentem, amit megéltem, átéltem, és persze mesélni arról aki vagyok.

            Sajnos történeteim, írásaim tartalma miatt eddig nem vállaltam a nyilvánosságot. Ám most úgy döntöttem, névtelenül, inkognitóban leírok mindent. Töviről-hegyire.

CSAK AZ IGAZAT!

            Igyekszem megtartani a szavam.

A következő írásomban ígérem lesz mondanivaló is, ez amolyan kezdés, köszöntő.

B1-66ER

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.